Június 8

Már visszafelé számolunk. 22 van még. 1 nap + 3 hét.
El sem tudom most képzelni, hogy ha letelik a 60 nap akkor nem fogok menni minden nap órára. Pedig biztosan nem fogok - mert tudom hogy szükségem van, lesz pihenésre. Fizikailag és mentálisan is! De az is biztos hogy hiányozni fog.

A tegnapi és a ma reggeli óra is nagyon szuper volt. Nem volt sem túlon túl nehéz, sem könnyű. Az a pont jó. 39-40 fok, jó sok izzadás, koncentráció, egy kis erőlködés egy kis belelazulással, és fejlődéssel.

Minden órán van legalább egy olyan póz, amiben azt érzem hogy haladtam megint egy két centit - persze mindig van olyan is amiben nem, vagy visszafelé haladást érzek. De összességében ezek az egy-egy pózok, amikben egyértelmű az adott napon a fejlődés, nagyon jó érzéssel töltenek fel. Főleg, ha nem csak én érzem ezt, hanem az oktató is megdicsér. (Tegnap a Sasangasana - Nyúlpózban kaptam dicséretet Adritól - ilyen még nem volt, ezt az aszanamat még soha nem értékelték -igaz negatívan sem.) Sőt az óra végén is kaptam egy-két jó szót, hogy ügyes voltam. Úgy éreztem magam mint egy kisgyerek, akit megdicsért a tanítónéni, mert szépen csinált valami feladatot és ezzel most napokra megvan a következő feladatokhoz a motiváció. Ebből is látszik, hogy mennyire kell a pozitív visszajelzés, a dicséret vagy egyszerűen csak az hogy tudjuk odafigyelnek ránk - személyesen is. És ez Adrira abszolút igaz - Ő mindig odafigyel ránk, javít, értékel és érdeklődik irántunk. Köztünk van és segít. Köszönöm neki.

Namaste