De kezdjük a tegnap délutáni órával. Az összes izmomat, az ízületeimet mindent könnyűnek és lazának éreztem óra előtt. Úgy éreztem, hogy átestem a holtponton, ami a múlt héten még igen erős fáradtság érzésben és merevségben nyilvánult meg. És jó volt a tegnapi óra, annak ellenére is, hogy sokan voltunk, teljesen telt ház volt,vagyis majdnem egymás szájában voltunk. Egyes gyakorlatoknál összeért a karunk is. De jó, pozitív energiával volt tele a terem. Szóval tök jó volt!
A gyakorlatokban, a fejlődésemben nem volt semmi különös - minden ment a maga útján.
Ma reggel azonban elég nyúzottnak éreztem magam, hiába a délutáni órák utáni hajnali óra között kevés az idő a pihenésre, regenerálódásra. (De a TT-n sem lesz jobb, sőt. Ott minden nap két teljes óra van, reggel és este - plusz a gyakorlások napközben.)Szóval nem baj ha egy kicsit edzek erre is. Mindennek ellenére nem is volt annyira nehéz ez a ma reggeli óra. Laci tartotta és néhány poént beszúrva oldotta a reggel merevségét.
Már csak 6 nap kell és kész a 30 napos kihívás! A 60 napig pedig már csal 36 nap kell!Remélem a fejlődés ezután egy kicsit határozottabban fog mutatkozni, mert itt-ott elkeseredem, amikor nem érzem, hogy centiket nyúlt volna testem egy egy része. Pl. a csípőm, vagy a térdem, a combhajlítómról már nem is beszélve. A gerincemet igyekszem hajlítani amennyire lehet, de néha ott is azt érzem, mintha vaspántok lennének benne. Persze azért biztosan fejlődtem is. Pl. ma már egész hosszú másodpercekig láttam a sarkam, sőt a bokám a lába felett az Álló Íjtartásban :-)
A továbbiakra is kitartást, eredményeket és sikert kívánok és kérek magamnak.
Namaste
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése